12. Idegenforgalmi eseményhorizont 2

A Dráva- part sok alkalommal szóba került már és még fog is. Oka, hogy az idegenforgalom jelenleg " gyerekcipőben" sem jár, még szinte csak a drávai- turizmust foglalja magába. A sétahajózás és a folyami evezősök lettek a helyi turizmus szinte kizárólagos szereplői. Létesült egy tanösvény, ami a  régi kenderáztatót célozza meg. Remek ötletnek tartom, de egyenlőre  nem ejtenék sok szót róla, mert még nem jártam személyesen végig.   Alapvetően a drávai táj, az ártér és annak növény és állatvilágának megismerése kiemelt célként említhető meg az "interaktív tanóra" mellett. A természeti táj bemutatásáról ha jól gondolom mostantól lehet úgy beszélni, hogy az nem feltétlen a Duna- Dráva Nemzeti Park által történik. Nagy valószínűséggel az ösvény szervezett túra keretében is látogatható.  A drávai táj megismertetésére, hasznosítására léteznek különféle elképzelések, melyeket nem vázolnék fel újra. Célom, hogy a jelenben megragadható lehetőségeket és eszközöket gyűjtsem össze. A falu és annak közvetlen környezete is bőven nyújtana alkalmat az irányított kutatásra, de egyenlőre nincsenek meg a személyi feltételek és nincs elérhető eszközrendszer hozzá. Így következő állomásként a régi őrsöt vázolnám fel.

Nem véletlen neveztem állomásnak, hiszen területe és épület együttese alkalmassá teszik egy nagyobb horderejű közösségi hasznosításra. Saját elképzelésem alapján rurális( vidéki ) közösségi térként jelenhetne meg, a helyi és vidéki kultúra otthonaként, oktató és a kikapcsolódást elősegítő helyként. Az őrs közösségi célra való megszerzése egy átfogó hasznosítási tervvel elérhető lehet, emiatt is gondolkodom a közösségi térben, melynek kialakítása és fenntartása nem volna újdonság a térségünkben. Tekintsünk csak Kémes felé és lássuk meg a malom mit is kínál. Kultúra ápolás, oktatás, kikapcsolódási lehetőség, szálláshely. Sok egyéb funkció is beépíthető egy hasznosítási tervbe, ahogy azt Dr. Török István is már kifejtette. Egyenlőre én elsősorban egy ifjúsági és kulturális parkot képzelnék el, melyben helyet kaphatnának múzeumok mint határőr- falu múzeum, oktatótermek- oktatópark, egy fitneszpark, egy rendezvénypark, kalandpark és egy mozi, akár szabadtéri jelleggel is. A későbbiekben természetesen  bővíthetőek a szolgáltatások és emelhető velük együtt a színvonal. Kis előre tekintéssel üzleteket, éttermet és egyéb ágazatokat is el tudnék képzelni. A kémesi malommal együttműködve egy térségi hidat képezhetnénk, ami városias szolgáltatásokat nyújtana az apró falvaknak, elsősorban a fiataloknak, de a lehetőségekhez mérten bármely korosztálynak. 

Miként lehetne hozzáfogni?

Olvastam hasonló célra irányuló pályázatokat, de kitételnek egy 10- 15 éves épület fenntartást emeltek ki, kulturális tevékenység céljával. Egy ekkora épületnél ekkora területtel viszonylag magas fenntartási költséggel kell számolni. Csupán egy épületrész múzeumként való hasznosításával ugyanúgy él  a 10- 15 év fenntartási kötelezettség, annak költségei ugyan csökkenthetőek, de iránta a kereslet is fokozatosan csökkenne. A használaton kívüli épületeket is legalább kívülről fel kell javítani. A zöld területet rendben kell tartani, az értékvédelmet biztosítani kell. Egy múzeum miatt nem tűnik jó ötletnek megszerezni, részlegesen felújítani és rendben tartani az őrsöt! Egy közösségi térként viszont sokoldalú befektetés is lehet!

Nem árt már a kialakításnál legalább egy alternatív fűtési rendszerben gondolkodni. Teszem fel a vizet napkollektorral amennyire lehet felmelegíteni és úgy vezetni a meleg víz ellátásba. Ez a módszer alkalmazható a helyiségek fűtésénél is. Léteznek már jó ideje a geotermikus fűtésrendszerek is, melyek kiépítési költsége ugyan magas, de a víz csupán a talaj hőháztartásának segítségével akár 15- 20 fokra is felfűthető. Illetve kifejezetten rendhagyó rendszerekkel is találkozni, mint például a szerves hulladékot égető kazán. Nem állati tetemekre kell gondolni, hanem minden féle szerves főként erdei hulladékra. A kulcs a kémiai égés, vagyis a rendszer alapja a szerves anyagokban lezajló kémiai reakció, a bomlás. Jó hővezetésű csövek kerülnek az égéstérbe, melyek a bennük áramló víznek akár 40 fokot is képesek átadni. Megfelelő szigeteléssel a vezetőrendszer nem ad le túl sok hőt, így viszonylag alacsony hőveszteséggel a felmelegített víz bekerül a fűtésrendszerbe. Elegendő kreativitással, a már meglévő eszközök használatával és az új eljárások kipróbálására való hajlammal kísérleti technológiákkal is el lehet érni támogatásokat, sikert!

A komplex hasznosításhoz a kialakítási költségek bár magasak, de a fent említett hozzáállással jócskán csökkenthetőek. Ne is említsük az oktatási funkciót és csak a nagyobb terek berendezésére, üzemeltetésére gondoljunk! Az oktatás amúgy is csak szervezetben kivitelezhető. Kezdjük a fitneszparknál, mint kikapcsolódás. Egy midi park kialakítása, melyet nevezhetünk felnőtt játszótérnek kb. 3- 5 millió Forint. Az árba 5 mechanikus, az időjárási viszonyoknak rendkívül jól ellenálló gép és egy felemás korlát tartozik. Ennél nagyobb eszközkészlet nem szükséges, ugyanis egyéb alternatívákkal, mint az edzőgolyókon alapuló kettlebell is bővíthető a park. A hagyományos saját testsúllyal végezhető gyakorlatok is színesebbé tehetik. Összefoglalva 5 millió forintból elkészül egy szabadtéri fitneszpark. 

 Egy midi park modellje

A rendezvénypark még ekkora kiadást sem igényel. A falu rendelkezik mobil színpaddal és kerti bútorokkal, sörpadokkal. A hangtechnika és a park megvilágítása volna, amire egy komolyabb összeget rá kellene szánni és ezt követően akár kisebb koncertek lebonyolítása is megvalósulhatna. Emellett  szükséges még az elérhető illemhely és nem árt, ha van étel és ital fogyasztási lehetőség. A park jól használható a saját rendezvények lebonyolításához, akár bérelhetővé is válhat, mely bérleti díj az Önkormányzat bevételeit növelné.

A piac, mint szolgáltatás életre hívása még akkora összeget sem igényelne, mint a rendezvénypark. Az árusításhoz alkalmas berendezés szükséges( sörpadok ), használható illemhely. Működése szervezhető a rendezvénypark területére.

A pécsi ASZPIK

Tovább haladva kaland és kerékpáros ügyességi pálya, esetleg kreszpark a kerékpárral érkezőknek, kutya sétáltató- játszótér és még sok egyéb szolgáltatás, amit a kreatív gondolkodás megszülhet.

Azonban nem kizárólag idegenforgalmi hasznosításra kell gondolni, lehetne éppen gazdasági szerepe is az őrsnek. Nem rég indult meg a faluban az önellátásra való törekvés, a kisebb földterületek önkormányzati művelése. Amennyiben ez a fajta értéktermelés nagyobb lendületet vesz, szükségessé válik majd legalább az eszközök, vagy termény tárolására egy nagyobb épület. Ez a hasznosítási ötlet persze nem zárja ki az idegenforgalom jelenlétét, sőt az épület megszerzésében, majd a fenntartásában még segédkezhet is. Talán ezek után nem is volna szükséges megemlítenem a közösségi teret, mint helyi munkahely teremtésének a lehetőségét.

Összességében egy kicsit eltértem, vagyis kicsit folyamatosan eltérek az idegenforgalom témától a haszontermelés irányába. Felidézve a korábban már említett gondolatokat, azokból egy példa: " Egy fejlesztésnek mindig a lakosság érdekeit kell szolgálnia". A lakosságnak az érdeke a mindennapi lét megkönnyítése. Érték termelés, mely javak visszaforgatásából a közösség minden tagja részesülhet. A jövőnket az idegenforgalomban látom, amely a falu fejlődését eredményezi, a lakosság javát szolgálja. Egy gazdasági tevékenységből származó értékek( termény, pénz ) betölthetnek egy- egy rést, amit így nem az idegenforgalmi bevételekből kell. Azok fordíthatóak egy másik szükséglet kielégítésére. Ha kiépül egy háttér, bárki előtt ott lesz a lehetőség, hogy részt vegyen az értéktermelésben. Akár a közösség tagjaként, de mint egyén egyaránt. Ebben látnám én a megvalósítandó célt!

11. Idegenforgalmi eseményhorizont 1

Alcímként a következő gondolatot ajánlanám:

Gondoljuk csak át!

A címadás egy kicsit gúnyosra sikerült, mert valójában kevés kivételes kitérővel idegenforgalmi eseménytelen horizontról fogok az elkövetkezendőkben beszélni.  Kezdjük rögtön a 2010. évnél, mely a beszámolóm kezdő időpontja. Akkoriban én is az Önkormányzat alkalmazottjaként fűnyírással „kerestem a kenyerem”. Lenne ide illő megjegyzésem, azonban nem kapcsolódik szorosan a témához. Akkoriban e munkát lehetőségként fogtam fel és még most is úgy gondolom a munka sosem szégyen, legyen az bármilyen jellegű is. A gondolatmenet megkezdésében az első a településfejlesztésben is megjelenő kifejezés, mint településarculat. A település arculata leegyszerűsítve az a kép, ami a faluról a lakosok és látogatók számára is egyértelműen szembeötlő. Ebben az időben a település arculatának javításáról elméletben volt csupán szó, melyet még az előző polgármesterhez köthetünk. Azaz tervek vannak, csak idézem: „Nincs megfelelő pályázat rá.” Ilyen körülmények közt az arculat megőrzésére helyezendő a hangsúly, ami minálunk a rendszeres fűnyírásban merült ki. 

Ez lényeges megállapítás, mert akkoriban a fűnyírás szerepe a Dráva- part hasznosításában kiemelkedő volt. Hasznosítás, mely nemes egyszerűséggel látogatásra alkalmassá tétel! Az első gondolatom a sorból ezek szerint magához a Drávához és a vízi- turizmushoz köthető.  Történt egyszer, hogy másod magammal azt a feladatot kaptam, hogy nyírjam le a füvet a parton található pihenőben. A nyári hónapokban számolni lehetett a kajakosok látogatásával, mivel a hajókikötő, mint utólag megtudtam, a rövidebb útvonaluk utolsó pihenőjeként volt megjelölve. Ez okból a lent található egészségügyi helyiség is megnyitásra került. A kihelyezett telefonszám, mely már történet ugye mindenkinek ismerős? Csak tárcsázni kell és  hívni, ha esetleg valaki valaminek okán az illemhelyet igénybe kívánná venni. Miben különbözik ez a jól megszokott magyar nyilvános WC-től? Itt a 100 Ft nem az illemhely üzemeltetőjének a zsebében köt ki. A lényeg, hogy ez már egyfajta idegenforgalmi szemlélet. Adott egy szolgáltatás, amelyet egy adott célcsoport kiszolgálására tettek elérhetővé. Tűzrakásra, étkezésre és megpihenésre, na meg tisztálkodásra alkalmat teremtő szolgáltatás. 

 Fotó: Kovács Ferenc

Sorolnám az általam kérdéses elemeket!

Kezdem az illemhely látogathatóságával. Az én mobiltelefonom szívesen vált át a horvát hálózatra és amennyiben a hálózatkeresés automata, úgy észre sem veszem és már HR hálózaton horvát tarifával telefonálok. Pont ebből következik, hogy ha a magyar hálózat elérhetősége gyenge és nem automata a hálózatkeresés, elképzelhető e, hogy nincs térerő? Folytatnám azzal, hogy ha sürgős lenne az illemhely látogatása, mekkora az a legrövidebb idő, amíg a faluból lejut az illetékes a partra és megnyitja a WC-t? Ez nem hogy nem kiváló eleme a szolgáltatásnak, de még megfelelőnek is nehezen mondható. Rég óta létezik az érmés ajtónyitás megoldása, lehet is vele találkozni még ma is. A működése roppant egyszerű. Be kell helyezni a megfelelő érmét és elfordítani a zárat. Bár bízni kell az igénybe vevő személy tisztességében, hogy legalább az ajtót becsukja maga után. A komolyabb változat egy elektronikus zárral van ellátva, ami visszazár magától a belépést és távozást követően. Egy kis elektronikai ismerettel, akár akkumulátorról is üzemeltethető.  Ugye vannak alternatívák az elektromos áram pótlására is. Győrben volt hozzá legutóbb szerencsém, ha jól emlékszem.

Következő megjegyzésem már magára a pihenő jellegére terjed ki! Mi is az alapvető különbség a pihenő és a sátorozó hely közt, ami már vendéglátás, mert vendégéjszakát számlál?  A meleg vízzel ellátott egészségügyi helyiség. Amennyiben létezne rá mód, pedig már mindannyian tudjuk sajnos, hogy lehetetlen a meleg vízzel való ellátás, akkor már üzleti tevékenységre, sátorhely kiadásra is alkalmas volna a part. A DDNP illetékes igazgatójával folytatott levelezésem arra is kiterjedt, hogy a Nemzeti Park Főigazgatósága nem hogy ellenezné, de támogatná a sátorozók jelenlétét. 

Most pár szó arról, hogy mi is a teendő egy sátorozó hely megfelelő üzemeltetésével!

Először is kijelölni az engedélyezett, használható területet, megjelölni annak a határait. Biztosítani a meleg vizet a vizes blokkban és gondoskodni a hulladék megfelelő elhelyezésének lehetőségéről, elszállításáról. Esetleg újabb üzleti helyek kiadási lehetőségének megteremtése. Ha forgalmas a part, lehetőség van lent meleg étel megvásárlására, elképzelhető, hogy többek közt a beszedett helyi adóból származó jövedelem is kicsivel nagyobb összeget számlál.

Akkoriban volt valamilyen törekvés a turista igényeinek, legalább azok egy részének a kielégítésére. Nélkülözte ugyan a professzionalistásra való törekvést, mely egy sátorozónál azt gondolom az általam felsoroltakban ki is meríthető, de volt törekvés. Akkoriban nem volt még olyan vezetői vélemény, miszerint a Nemzeti Park nem támogatja a vízi turizmus gondolatát, mert a kajakosok megzavarják a vízi, vízhez köthető fajok életritmusát. A biológiai sokféleség alapvetően megszenvedné az idegenforgalmat. Üzenetem is lenne ehhez a gondolathoz! Ökotudatosság! A Vidékfejlesztésből már ismert gondolattal ajánlanám a következő fotót!

Mutassuk meg másoknak is azt, amink van!

Fotó: Kovács Ferenc

2010-ben tapasztalható volt még egy szolgáltatás magánvállalkozói tevékenységként. Voltak, akik szívesen foglalkoztak volna a vízre vágyók igényeivel. Volt, aki saját motorcsónakkal várta a kirándulni, hajókázni vágyókat. Ez a fajta szolgáltatás már nem fér bele ugyan a kimondott öko kategóriába, de vajon a horgászok a motoros csónakokkal mekkora mértékben károsítják meg a környezetet, vagy a volt átkelőn áthaladó gépjárművek káros anyag kibocsájtása mekkora részét képezi a lokális légszennyezéssel és hangártalommal az élőhelyek megzavarásának? 

Felmerül így a kérdés, hogy kinek és miért nem áll érdekében a vízi turizmust szorgalmazni, támogatni?

10. Vezetői trenddel állunk szemben?

Gondolom, sokaknak van Facebook profilja, akadnak, akik oldallal is rendelkeznek. Akik nem, azok is értesülhetnek nap, mint nap érdekes hírekről. „ Az erdő mélyén elképesztő dologra bukkantak” és társai mind figyelemfelkeltések. Sok esetben nem tartalmaznak érdemi információt és akad bőven álhír is, de abban biztos lehet mindenki, hogy vannak köztük érdemesek is. Lassan elkövetkezik a 2015-ös év és még mindig nem olvasni, hogy egy drávaszabolcsi udvarban elképesztő dologra bukkantak. Pedig a legendák szerint drávaszabolcsi kocsibejárók is elképesztő dolgokat takarhatnak. 2010-ben kezdtem el foglalkozni a drávaszabolcsi bunkerekkel, melyek témájában egészen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatási osztályának vezetőjéig jutottam. Ez az információ azért lényeges, mert készült egy komplett turisztikai hasznosítási terv, amely a védelmi rendszer egészére kiterjed, de lokálisan, az egyes körletek hasznosításával idáig senki sem foglalkozott. Innovációs fejlesztési javaslatot dolgoztam ki, ami egyedülálló turisztikai kínálat kialakításával Drávaszabolcsot országosan ismert településsé tehetné. Első lépcsője volna ez a kis- falusi turizmusépítésnek és egy eddig ismeretlen pozícióba helyezné a településünk, abba a pozícióba, ami a múltat a jelenben manifesztálva megváltoztathatná a magyar történelem középiskolai oktatását, a hidegháború tekintetében.

2010-ben már aktualitását nyerte a horvát- magyar Ipa támogatások felhasználása és ez okból kelt remény bennem is, hogy Drávaszabolcs megindulhat az idegenforgalom rögös útján, amiben én is segédkezhetek. A Polgármester Asszonnyal a bunker témában folytatott beszélgetésem nagy lendületet adott, de sajnos utólag értékelve nem a saját ésszerű belátása, hanem egy korábban Drávaszabolcson levezetett terepbejárás motiválta érdeklődés volt ez a részéről. A terepjárással egybekötött konferencián megjelentek a Pécsi Tudományegyetem neves professzorai, tanszékvezetői, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetői és neves horvát szakemberek mellett a fiatal kutatók is. Még a bolond is gondolhatja, mit is jelent ez.

Lehetőséget és nem is akármilyen lehetőséget! 

Immár ismerjük az általam elmesélni kívánt folyamat mozgató rugóját, most érdemes magát a történetet elmesélni!

A Polgármester Asszonnyal lefolytatott beszélgetéseim egy találkozón való részvételemhez vezettek a Dél- Baranya Határmenti Települések Egyesületének Munkaszervezet vezetőjénél. Itt kezdődött maga a történet!

Nem kívánok szakszavakkal bonyolult mondatokat formálni. Egyszerűen egy olyan turisztikai mikró hálózat modelljét tárta elénk, melyben a környékbeli aprófalvak mind megjelenhetnének saját apró idegenforgalmi kínálatukkal, szolgáltatásukkal. Egy hálózatba kötve egymás értékét a sokszorosára növelnék. Az összeköttetést, mint utólag már én is megértettem, kijelölt kerékpárút és a közutak is biztosították volna. Ugye ismerős ez a gondolat? A már meglévőt használni és nem alakítani tovább a környezetet. A horvátokkal közösen felhasználható forrásokat inkább a kínálat és szolgáltatások megfelelő színvonalra emelésére szánva, egy láthatatlan hálózatot építettek volna. Gazdasági alapokra emelve a határtérség mind a magyar, mint a horvát kistelepüléseinek kapcsolatát. Emellett maximálisan eleget téve a Dél- Dunántúli Operatív Programnak a hálózat a Harkány- Siklós- Villány idegenforgalmi tengely kiegészítő szolgáltató hálójaként a felsőbb elképzeléseket erősítette volna. Nos, ez az a fajta gondolkodás, amivel egy polgármesternek rendelkezni kell, mert a nevezett Úr ez idő tájt egy közeli település első embere volt.

Hogy mi történt ezt követően?

Pontos rálátása senkinek sincs, mert ez is egyfajta magánakció volt, mely nem élvezett túl magas fokú nyilvánosságot. Csak a végeredményét láthatjuk, azaz túl nyilvánosan, láthatóan nem változott a falu arculata, nem jön a turista! Az bizonyos, hogy a siklósi vár parkolójában kialakított épület lett volna hivatott a környék településeinek idegenforgalmi kínálatát prezentálni. A kérdés, amely azóta is foglalkoztat, hogy ha a védelmi rendszer egésze nem rendelkezik nagy idegenforgalmi potenciállal, de szakaszosan, körletenként lehetőséget nyújt, mire várunk? Bizonyítottan mindenki az újat, ismeretlent keresi. Miért is nem elégíthető ki az érdeklődés?  Talán, mert dolgozni kell érte, nem is keveset és arra várunk, hogy valaki elvégezze a munkát helyettünk!

Momentumok következnek most, melyek a helyi vezetői trend leírására tökéletesen alkalmasak!

Miután elkészültem a diplomamunkámmal, mely természetesen a magasabb színvonalú elképzeléseim nem tartalmazza, kértem egy újabb hivatali találkozót a Polgármester Asszonytól. Vittem neki egy rövid prezentációt, hogy mit lehetne létrehozni csak a bunkereinkből. Túl sok kérdése nem volt, csupán, hogy van e költségvetési tervem! (Két értékhatárt mondtam, az egyik egy nullával hosszabb.)  Itt elgondolkodtam, mivel ha akarnék, írhatnék, mert minden gondolat az enyém és így minden anyagi fordítást le tudnék tételesen vetíteni. De miért a költségvetési terv? Hiszen ez egy ötlet, amit tudtommal be fogunk építeni egy magasabb elképzelésbe, így normális körülmények között tapasztalt szakember foglakozik tovább a gazdasági oldallal és én, mint ötletgazda csupán segítek a helyi tervezésben és kivitelezésben. Ebből két dolgot szűrtem le már akkor nagyon naiv fejjel. A vezetőnknek fogalma sincs arról, hogy zajlik egy fejlesztés, és ha lenne, sem akarna vele maga foglalkozni. A nem akarásnak pedig mindannyian tapasztalhatjuk mi az eredménye! Természetesen a kis idegenforgalmi hálózatból nem lett semmi sem ezen a szinten, de érdemes eljátszadozni a gondolattal, mi lett volna, ha… Vajon a költségvetési terv birtokában egyedül is nekiláttunk volna és lett volna turista, lennének vendégéjszakáink, esetleg maradt volna éttermünk? Nem gondolom! Pontosan azért nem, mert ha valaki ért valamit, vagy csak érdeklődést mutat iránta, az azt felelte volna: Hát készítsük el!

Ezt követően tettem még egy kísérletet, két évvel később az Alpolgármester Úrnak nyújtottam át személyesen egy prezentációs dokumentumot, amely már lépésekre szedi a fejlesztést. Melyben a rövidtávú célkitűzés szerepel és utal már a középtávra. Ebből következtetni lehet, hogy van hosszú távú elképzelésem is. E papírköteg már nem csupán egy attrakció kialakítására gondol, hanem idegenforgalmi csomag és háló kiépítésére. Melynek elengedhetetlen szükséglete az első lépés. „Alapkő”! Ekkor értem fel a szakdolgozatomhoz és láttam be, hogy igaza volt az opponensemnek, túl sok felesleges munkát végeztem. Már összefüggéseiben láttam a feladatot. Természetesen félre lett seperve az újabb benyújtott dokumentumom, pedig most már nem egy dologra, hanem a faluban rejlő összes idegenforgalmi lehetőségre koncentrálva, szakaszokra bontva ötleteztem. 

 

Utolsó próbálkozásom e témában nagyjából egy éve az Együtt Drávaszabolcsért csoport megnyitásakor történt, amikor is indokolttá vált az újabb próbálkozás, hogy felkeltsem a vezetőink figyelmét, de már nem a bunkerek köré alkotott elképzelés motivált. Összefüggéseiben szemben állt a kormányzati törekvés, mely véleményem szerint sok hasznot nem hoz nekünk és a helyi fejlesztési gondolataimat összefogó elképzelés. Az épülő kerékpárút átalakítja a környezetet és így a lehetőségeket is csökkenti. Valahol egy lépést kell tenni a helyi idegenforgalom felé és ezt a lépést én már korábban kidolgoztam. Maga a terv az Önkormányzatnak és így a falunak egy fillérjébe sem kerül. Azonban ha már el is érünk a turizmussal arra a szintre, ahol már magasabb színvonal teremtésére van lehetőség és egy átgondolatlan fejlesztéssel, mely meghúzott egy lemoshatatlan határt elvágtunk egy irányt, azzal magunk szűkítettük be a saját mozgásterünket. Így lehet elérni, hogy ne épülhessen ki széles vonzásköre a kínálatunknak. Amit a trend erősen mutat, kevés kivétellel csak a felsőbb elképzeléseket „engedjük át”! Nem érünk el így mást, csak „Benzinkút leszünk mi az autópályán”! A lakosságot, a vállalkozókat gazdasági érdekkörbe kellene fűzni! El kellene kezdeni, mert az idő halad és a források fogynak, nem lesz mindig a horvát- magyar határ rivaldafényben. 

Dr. Török István javaslatára Nyílt levél formájában nyújtottam be ismételten az elképzeléseim és immár véleményezésre! A jövőnk okán merészeltem tenni, mert ha a falu veszít bármely lehetőségéből, a lakosság issza meg annak a levét! Ezt követően a FONK lebonyolításával megtartott drávaszabolcsi Zöldút tájékoztatón elhangzottak az Alpolgármester Úr szavai: „ A mag el van vetve!” Azt a magot bizony úgy elvetették, hogy az ki is égett egyből.

Se válasz a levelemre, se egy személyes beszélgetés! De még ha az utcán összefutnánk is, ha egy mód van rá, a Polgármester Asszony kerüli a kapcsolatteremtést. Ha lehet, köszönni se kelljen! Nem haragszom, nem akarok én a vezetés munkájában mindenhol hibát keresni, az nem az én feladatom. Nem rendelkezem elegendő kompetenciával. Vannak, azonban akik igen és hihetetlennek tűnik, de minden mindennel összefüggésben áll. Ez a hozzáállás, amit a helyi idegenforgalom ellehetetlenítésének tartok, nem hiszem, hogy csak e témában él és tevékenyen bontogatja az alapot! Nem haragszom, elégedetlen vagyok.

2 millió- 20 millió volt a két értékhatár, amit említettem! Érdemes elgondolkodni, mire mennyit költünk és nem egyszeri kialakítási költségként, mert az üzemeltetésére már megtermelné a forrásait.

Még nem ejtettünk szót a LEADER programról, amiről legalább hallani lehetett! Legalább azzal kicsit többet foglalkoztunk, habár annak eredményét, szintén nyomokban sem látni!

Azonban az emlékező képességem már sajnos nem az igazi, idősödöm! Szívesen veszem, ha megcáfolnak. Inkább legyek én most elfogult és tévedjek én, mint hogy az igazam nyerjen!