Mi
is az a vidékfejlesztés és az miben nyilvánul meg? Jelen értekezésem központi
kérdésének tekinthető.
Nos
a vidékfejlesztés az én felfogásom szerint egyrészt politika. Mégpedig olyan
politika, amely a gazdaságilag elmaradottabb területeket kívánja felzárkóztatni, a
népesség egyes területekre való koncentrálódását kívánja mérsékelni.
Ugyebár egy ország (ami egyben egy régiónak is megfelel) gazdaságának területi
viszonyaira nem az a legszimpatikusabb leírás, hogy térképen behúzható
határvonal van a „nyugatias és keleties”, a fejlett és fejletlen területek
közt, vagy a nagy pusztaságban elszórtan amolyan gazdasági „ fellegvárak”
találhatóak. Budapestet a magyar területfejlesztés így is önálló régióként
kezeli. ( persze itt a főváros és agglomerációja, vagyis a területileg és gazdaságilag
hozzá tartozó települések alkotják magát a régiót) A gazdaság koncentrációja és
a népesség a fejlettebb területekre való elvándorlása nem csupán vidéken idéz
elő problémákat. Mondhatni előnytelen ez mind a fogyó népességű, mind a
gyarapodó területeknek.
Másrészt
már a konkrét területfejlesztési intézkedésre is gondolok a vidékfejlesztés
kapcsán. Ami számomra a vidéki térségek
gazdaságának diverzifikációja ( megosztása ) , mely ebben az értelemben
felfogható úgy, hogy a hanyatló mezőgazdaság mellett a gazdaság egyéb
funkcióinak megteremtését jelenti. Kockázatmegosztás , mivel
így nem „egy lábon álló” a gazdasági berendezkedés. A fő ágazatok mellett
megjelennek a mellék ágazatok, melyek a lakosság alternatív és/ vagy kiegészítő
jövedelemszerző forrásai. Ezért is a vidékfejlesztés témán belül jól
elkülöníthetőek az egyaránt fontos célirányok, melyeket a források kapcsán a
gazdasági, ökológiai és kulturális- társadalmi funkcióira való tagolással
vázolok majd fel. A gazdasági funkciót
tekintve röviden szó esik majd a mezőgazdaság különösen érzékeny területéről a
helyi termékekről ,az önszerveződő körök a gazdasági potenciál növelésében
betöltött szerepéről, a falusi turizmusról. Az ökológiai funkció kapcsán a biodiverzitás( biológiai sokféleség) kerül előtérbe, amit egy ábrával is
illusztrálni kívánok, mely a Magyarországon ökopotenciállal rendelkező
területeket „rangsorolja, szemlélteti. A kulturális és társadalmi funkció
kapcsán pedig figyelmünk a népi, vidéki értékekre, kulturális- szellemi- épített
örökségre és a modern épített környezetre, mint közösségi tér fog terelődni. E
funkció számomra kiemelten fontos, mivel Drávaszabolcson az érdeklődő tekintet
sok megfelelőjére ráakadhat. Összefoglalva a vidéki gazdaság megosztását, annak
végterméke nem más, mint a multifunkcionális vidék.
