3. Gazdálkodjunk okosan

Bizonyára mindnyájuknak ismerős, amikor azt mondom, hogy "egy fehér lóért …"

Sokat mondó kis történet, mellyel gyermekkoromban egy kifestőkönyv formájában találkoztam először. Magyarország mondhatni a mezőgazdaság számára kiemelkedően jó természeti adottságokkal bír. Mégis abban a korban élünk, amikor az adottságok átértékelődnek és a versenyképesség nagyon komoly falakat állít a mezőgazdaság elé. Nem csak a magyar gazdaság, hanem az unió jó néhány tagállamának gazdasága is e falakat szenvedi. Nem létezik már itthon a korábbi rendszerből megismert állami gazdaság. Helyét a gazdasági társaságok, és a magánvállalkozók vették át. Ebből következik, hogy a mezőgazdaságban megcsappant a munkahelyek száma. Már nincs a munkavállalásnak akkora társadalmi kényszere sem, nem szólítanak fel egy igazoltatás során, hogy sürgősen keressek munkát. De hogy is tehetném meg, ha egyszer, ami megszűnik, az olyan, mint ha nem is lett volna. Nem is olyan rég kezdődött az a trend, hogy a fiatalok és idősebbek is egyaránt a külföldi gazdaságok alkalmazottaivá lettek. Itt elsőként a német Landwirtschaftokat említeném, majd a holland üvegházakat és a dán tehenészetet, noha ez utóbbi államban nem jártam, csupán olvastam annak gazdaságáról. Érezhető e három példa kapcsán, hogy merre tolódik el területileg a gazdaság primer szektora (mezőgazdaság). Az ok is egészen egyszerű. A termelési technológia fejlődése nem vonatkoztatható el a tőkétől. Hiába is akarnánk a magyar mezőgazdaságot egy szintre emelni pl.: A holland üvegházakkal, mert azok többsége egész évben termeli a zöldségféléket. Amit itthon nyáron tapasztalhatunk, hogy nagyobb kiterjedésű paprikaföldek tekintenek ránk a vidéken, az üvegházban az egész éves látvány. Ez nem más, mint a szabad verseny, amiben többnyire a nagyobb befektetői készséggel rendelkező marad életben. Ha elfogadjuk e meglátást, mint tényt, akkor érdemes továbbhaladnunk a vidékfejlesztés erdejében. Haladjunk elsőként a gazdasági, mint megosztott funkció, a fejlesztésben betöltött szerepének megismerése felé tett lépéssel.

A mezőgazdaság már nem nyújt a megélhetés számára akkora biztonságot, mint rég, ezért is fontos célkitűzés olyan funkciók telepítése, melyek a lakosság számára alternatív és kiegészítő jövedelemszerzésre adnak lehetőséget. A hagyományos gazdálkodás mellett úgymond terület és termék specifikus gazdálkodási módok kialakítása jelenik meg.  Drávaszabolcs vonatkozásában kiemelten a házi készítésű húsipari- feldolgozóipari termékek, mint kolbász, füstölt sonka és véleményem szerint a házi zöldség és gyümölcs alapú készítmények, mint befőtt, savanyúság, őrölt paprika, játszhatnának fontos szerepet. Emellett a csak e térségre jellemző egyedi termékek előállítása is kiemelendő, mint a vidéki életvitelhez szorosan kapcsolódó hagyományos, népi ételek. Azok kiskereskedelmi forgalomba hozása.

Egy másik megközelítés szerint a hagyományos eljárásokkal készült termékek is érdeklődésre tehetnek szert. Itt példaként a házilag előállított tejtermékeket emelném ki, ahol a technológia még nem automatizált berendezéseken, hanem a kézi munkán alapul, de jó példát képeznek a kézműves termékek, kosarak, fa faragványok, szőtt és fonott ruhaneműk, vagy díszek és a kézzel kovácsolt díszek, használati tárgyak mellett sok minden más is.

Mind ezek támogatására a vidékfejlesztésben fontos szerephez jutnak az önszerveződő körök. Ez olyan társadalmi- gazdasági kapocs az egyes közösségek és azok kistermelői közt, mely a közös érdek előre lendítésén fáradozik. Olyan eszközökkel élve, mint a falusi vendégasztal, a falusi piac. Fontos megemlíteni, hogy azért önszerveződő, mert létrejöttére senki sem kötelez. Annak belátása indítja meg a folyamatot, hogy mindenkinek személyesen is képviselni kell a saját érdekeit. Ha az érdekek találkoznak, akkor érvényesül az "együtt könnyebb" felfogás. E gazdálkodás nem a nagy befektetéseken alapul és nem is hozza el a gyors meggazdagodást. Alternatív, vagy kiegészítő jövedelemszerzés a cél. Hogy a vidéki sajátosságok, melyek közül kiemelkedő a falusias „munkavégzés”, se vesszenek a feledés homályába.

Amit még a gazdasági funkciómegosztás címszó alatt megemlítenék, ami szintén lehetőséget nyújthat Drávaszabolcs lakosságának a jövedelemszerzésre, az a falusi turizmus. Nem véletlen, hogy itt említendő meg. A turizmus a gazdaság tercier (szolgáltató) szektorához tartozik, amely a gazdaság már harmadlagos szektora. Itt nem arra utalok, hogy van két ennél fontosabb ág, hanem arra, hogy ez a fejlettségi mutatónak már a harmadik foka. Így a falusi turizmus egy olyan lépés, amely a hagyományos településfejlődés második lépcsőjét az ipari szektor kiépítését mondhatni átugorja. Drávaszabolcson az 1900 évektől volt ugyan példa az iparosodási hullámra, de az 1970-es években megszüntetett vasúti közlekedéssel az el is múlt. Nyomait ma is látni a településen, mint vasúti töltés, vagy a lengyár.

Fotó: Kovács Ferenc

Visszatérve a gondolatmenethez ez egy olyan lehetőség, amely sikeressé teheti egy falu fejlődését. Épít a természeti és társadalmi értékekre, az épített, közösségi térre, amellyel hamarosan külön fogok foglalkozni. Emellett épít a hagyományokra, helyi szokásokra. Lehetővé teszi a falusi vendéglátás kialakítását. Mondhatni ez a vidékfejlesztés rekreáció (a kikapcsolódásra irányuló tevékenységként fogalmaznám meg legegyszerűbben) felé irányuló törekvése. Mert mit is nyújthat a természet közelibb közeg? Pihenést és pihentető szórakozást. Amikor a világ oly formát ölt, hogy sok munkavállaló nem engedheti meg magának a nagyobb távolsága való elutazás, akkor értékelődik fel igazán a közeli vidék. Ha csak Pécset vesszük figyelembe, úgy autóval fél óra az út Drávaszabolcsig, autóbusszal a csatlakozás kényszerét alapul véve egy órát venne igénybe az utazás, amennyiben a buszjáratok a Pécs és Siklós felé továbbhaladó járatokhoz lennének igazítva. Megemlítendő, hogy ami a helyi lakosság igényeit megfelelően kiszolgálja, az a vendégekét tökéletesen.

 Fotó: Kovács Ferenc

Mivel ez utóbbiak alkalomadtán tett látogatásukkor sokkalta jobban kezelik a várakozási időt, hisz nem a hétköznapjaikat meghatározó esemény. Minden esetre egy fejlesztés megkezdésének oka mindenkor a helyi lakosság javára való törekvés. Hisz a jog, ami a vezetőket felruházza a lakosságtól kapott bizalom gyermeke, a feladat mely a döntéshozói jogot életre hívja pedig a lakosság, mint a bizalom szülője iránt való elkötelezettség.