5. Mi tartja össze a vidéket?

Megint csak készültem központi kérdéssel.  Mit is jelenthet a kulturális örökség?

„A kulturális örökség egy nemzet múltjából megőrzött és következő generációinak átadandó szellemi hagyományok összessége. Ennek a múltból fennmaradt örökségnek számos összetevője egyedi és megismételhetetlen, ezért a kulturális kormányzat kiemelt feladata ezek megőrzése.”

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságának oldala

Azonban, hogy magát a témát, mely a vidékfejlesztés kulturális- társadalmi funkciója pontosan értsük, előbb ismerkedjünk meg a társadalom és a kultúra fogalmának jelentésével.

Maga a társadalom fogalma az idegen szavak gyűjteményben, mint „az embereknek a termelőtevékenység folyamatában, történelmileg kialakult tartós közössége jelenik meg”. A kultúra, mint fogalom pedig tágabb értelemben egy adott térben és időben meghatározott társadalom tudás és ismeretanyagának (hétköznapi, tudományos, művészeti, stb.) összessége, mely biztosítja a csoport és egyén fennmaradásának lehetőségét.

Azaz mi is az a kulturális örökség? Az egyes társadalmak generációról- generációra szálló szellemi hagyománya,  ismeret és tudásanyaga.

Ennél a pontnál újabb fogalom megismertetését látom szükségesnek, mely nem más, mint az identitástudat, amely  önazonosság, azonosság, az összetartozás tudata az adott területen élők közt.  E fogalom, annak jelentése a kisebbségek és a kulturális sajátosságaik, örökségként való fennmaradásának egyik kulcsa. Azonban, ha az identitás kapcsán a kisebbség- többség kérdéskörétől elvonatkoztatunk, abban az esetben látni fogjuk, hogy mekkora szerepe van annak egy adott nemzeten belül is. Mekkora szerep jut az összetartozás tudatának a vidéki élet terén is.

Ahogy azt a „vidékieknek a vidékről” című értekezésem során már megemlítettem, a csak egy adott területen élőkre jellemző kulturális sajátosságok, mint pl.: a hagyományok, népességmegkötő erőként a túlélésünk segítették elő. Itt azonban kicsit bővebben is kifejteném e véleményem. Mint ahogy azt a mindennapi életből is sokan tudják a családalapítás egyik legalapvetőbb társadalmi indíttatása az „együtt könnyebben boldogulunk” felfogás. E felfogás a nagyobb társadalmi egységben is hasonlóan él. Az „együtt könnyebb” önmagában sajnos nem jelenti, hogy emberek csoportokba szerveződnek. Amíg az ember nem látja a saját érdekérvényesítésének nagyobb esélyét, addig mindig egyedül, vagy kisebb csoportban, mint a család próbál boldogulni. Azonban, ha a létfenntartásáról van szó és ugyan ez a gond nehezedik mások vállára is, akkor szívesen lesz nagyobb embercsoport tagjává.  A csoportot viszont egyben is kell tartani, ehhez nyújt segítséget pl. : a hagyományok őrzése. Azon szokások megőrzése, melyek valamikor a történelem során egy adott területen élők közt kialakultak és elterjedtek, máig fennmaradtak. Szerepük mára csökkenni látszik, így az összetartozás érzése is halványodni tűnik. 

A kultúrák, azok elemei kapcsán szintén beszélhetünk a sokféleségről. Mivel nem vagyok a téma szakértője, így csupán egy elemet és annak legszembeötlőbb eltérését említeném.  A nyelv és annak nyelvjárásai pl. : kenyér- könyér (míg előbbi a dél- dunántúli, addig utóbbi a dél- alföldi nyelvjárást példázza). Az Ormánság, mint néprajzi sajátosságai alapján lehatárolt területi egység, számunkra közeli példával szolgál a sajátos kultúra létezésére és fennmaradására. Ahol felismerték kulturális sajátosságaik elvesztésének veszélyét és napjainkban a Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft. e sajátosságok megőrzésén is fáradozik.  Véleményem szerint elhivatottságával, az Ormánság egységének megőrzésében kiemelkedő szerep betöltésére hivatott.

A vidékfejlesztésre fókuszálva azt kell tapasztalnunk, hogy a fejlesztés kulturális- társadalmi funkciója az eddig említett gazdasági és ökológiai funkciókkal egyenértékű prioritás. A vidék  sajátos problémái a térségkategória összehangolt fejlesztését kívánják. Miért is?

A kevés munkaalkalom, a nehéz megélhetés a népesség fogyását eredményezi. A vidék néptelenedik. A természeti táj szépsége, annak megőrzése tudatos intézkedéseket kíván, mely fontos szerepet tölthet be a vidéki idegenforgalom fellendítésében. Az idegenforgalom fejlesztése a vidék, mint rekreációs tevékenységre is hivatott terület erősítését idézheti elő. Így a vidéki elsősorban kisvállalkozói, kistermelői kedv megnövekedhet, munkahelyek teremtődhetnek. A kulturális- társadalmi funkció a vidéki népesség helyben maradását segíti, a vidéki kultúrák fennmaradásának erősítésével. Lényegében az összetartozás tudatának erősítésére hivatott, mely a népességet arra sarkallja, hogy ne hagyja el az otthonát. Így mondhatni minden, mindennel összefüggésben áll. Azaz „a vidékfejlesztés legfőbb célkitűzése a népesség helyben való megkötése azáltal, hogy számára munkaalkalmat és kedvezőbb életfeltételeket teremt”. 

Hogy ne felejtsük el, kik is vagyunk, ne kelljen azon gondolkodnunk, hogy honnan is jöttünk!

Mivel a rövid terjedelmet már meghaladtam, így a  kultúra és társadalom téma tartalmából külön értekezésben foglalkozok a közösségi térrel. Azokkal a szigorúbb értelemben vett kulturális találkozóhelyekkel, melyek az adott közösséget befogadják és közös munkájának, kikapcsolódásának helyét biztosítják. Én a közösségi tér fogalmát egy kicsit sajátosan értelmezem és a kulturális találkozóhelyek helyett a helyi lakosság közös művelődésére és kikapcsolódására alkalmas helyeket is szemügyre veszem. Olyan szabadterekről és épületekről ejtek szót, melyek a helyi közösségi élet színterei, vagy jövőbeni színterei lehetnek. " Közösség a közös térben"